Sorcery of Thorns by Margaret Rogerson review (eng&hun) | spoiler free

Hi folks!

Finally after two months I’m back with a new, full review! It’s been a while but none of the books I’ve read really made me want to write a full review on them, this is why I actually posted my very first post of mini reviews. But then I listened to the audio book of Sorcery of Thorns in October and it made me want to write a full review of it so here we are. I was very anticipant towards this book but I ended up being mostly disappointed in it.

Rating: 3 stars

Book Depository: hardback | paperback

This was one of those books I really wanted to read mainly due to the hype it had in the bookish community. In October I returned to Scribd, because since university gave me quite a lot of work I had to look for an alternative way to keep up with my readings and I turned to audiobooks as they are the most convinient when you have loads of assignments to do. I wasn’t the hugest fan of the audiobook but it was still okay.

Now the story: I really liked the setting, I liked the world-building. Margaret Rogerson really seems to pull off building worlds in a short amount of time. I particularly found it interesting how this world had media in it, with reporters and how important it was to have a good image in the public’s eye. I feel like it’s somehow brushed over in Fantasy stories most of the time so I really loved that. Also I loved the magic system. Although I feel like at some places it could have been flashed out a little more but for the most part it was pretty great! I really adored the idea of living books! For sure the concept is unique!

The characters however made the whole book rather unenjoyable for me. Starting of with Elisabeth, we are introduced to the “average” girl who tries her best but just can’t porperly fit in, yet still has a mentor who believes in her. A very cliché YA character, in my opinion. The only thing that sets her apart from every other YA main character is her height. And oh boy, it is mentioned A LOT. I don’t know if you all heard of the movie, Netflix came out with recently, Tall Girl, this book reminded me of it. Aside from that the author tells us ALL THE TIME how different Elisabeth is from everyone else. How she just can’t not react to things and how she is oh-so-different. That was the other thing that was mentioned continuously and practically drove me crazy. We get it, she is different. Instead of telling us, how different she is, show us. I would have liked a lot more showing instead of telling when it came to Elisabeth. I had questions remaining about Elisabeth that were unanswered even by the end of the book. We get hints about her past but it’s never resolved and I was rather invested but we never got a clear answer and that really bothers me even now. Then we have the love interest, Nathaniel. I think if you’ve read any YA book that has romance in it, you can see it from a mile away that he is going to be the love interest so I don’t think it’s really a spoiler. He is another cliché YA character. A snarky boy, with a dark past who tries his best to be good. Don’t get me wrong I love characters like him, actually I immediatelly liked him (you could say I have a type). However I felt like he didn’t really offer anything new. It was the same old thing. The whole romance is rather insta-lovey, another thing that I usually don’t enjoy. And beside that, I didn’t really feel like there was any chemistry between the two characters, so it made it even worse for me.

The ending was rather disappointing, I feel like Rogerson took the easier road with the plot to satisfy the majority of the readers instead of really taking the risk and closing the story on the potential it had in itself.

I really wanted to enjoy this book but I just couldn’t and it left me feeling kind of guilty. I’m still somewhat interested in Margaret Rogerson’s other book but judging from this one, her books might just not be for me. I definitely recommend her books for those who enjoy YA romance, are looking for an easier read and don’t mind the stereotypes.


Sziasztok!

Két hónap után végre visszatértem egy rendes értékeléssel! Rég volt már, viszont egyik eddigi olvasott könyv nem piszkálta a fantáziámat annyira, hogy egy teljes értékelést írjak róla. Ezért is döntöttem úgy, hogy az első mini értékelések posztom is ki lett posztolva. De ahogyan hallgattam a Sorcery of Thorns hangoskönyvet októberben végig arra gondoltam milyen értékelést is fogok róla írni, szóval itt is van az értékelés! Nagyon érdekelt a könyv, viszont sajnos a végére inkább csak csalódott voltam.

Értékelés: 3 csillag

Ez tipikusan egy olyan könyv volt, amit azért akartam elolvasni, mert körülöttem nagyon sokan imádták a könyves közösségben. Októberben újra elkezdtem használni a Scribd nevű oldalt/alkalmazást, mivel az egyetem miatt rengeteg dolgom volt és nem volt időm olvasni, így keresnem kellett egy alternatív megoldást. Ez lett a hangoskönyvek hallgatása, mivel hallgatásuk közben mást is tudok csinálni (mint például beadandót írni). Nem nyerte el a tetszésemet ez a hangoskönyv teljesen, viszont nem volt annyira vészes sem.

A történet: Nagyon tetszett a világa a könyvnek, annak az egész felépítése. Margaret Rogerson nagyon jónak tűnik a világfelépítésben ilyen rövid idő alatt is. Igaz csak ezt a könyvet olvastam eddig tőle, de nagyon meg vagyok vele elégedve. Főleg az tetszett, hogy a világában van média reprezentáció is, riporterekkel és fontos, hogy mennyire fontos a jó benyomás a nyilvánosság szemében. Ezt sokszor kihagyják a fantasy könyvekből, legalább is amennyire megfigyeltem ezt, szóval ez mindenképp egy pozitív pont volt. Emellett nagyon tetszett a varázslat felépítése is, igaz néhány helyen ez lehetett volna jobban kidolgozott, de így is nagyon tetszett. A legjobban talán az élő könyvek tetszettek! Igazán különleges koncepció!

A karakterek viszont egészen élvezhetetlenné tették számomra a könyvet. Kezdjük Elisabeth-szel. Őt úgy ismerjük meg, mint egy “átlagos” lányt, aki a legjobbat próbálja kihozni magából, nehezen illeszkedik be, de még is van egy mentora, aki hisz benne. Egy nagyon klisés YA karakter, véleményem szerint. Talán az egyetlen dolog, mi megkülönbözteti a többi YA lány főszereplőtől, az talán az, hogy ő magas. Had ne mondjam hányszor volt ez megemlítve a könyvben… Nem tudom mennyien hallottatok az egyik nem rég bemutatott Netflix-es filmről, a Tall Girl-ről, de ez a könyv ebben az értelemben nagyon is emlékeztetett arra a filmre. Emellett az írónő FOLYAMATOSAN emlegette a könyv során, hogy mennyire más Elisabeth mindenki mástól. Hogy ő mennyire nem tud nem reagálni bizonyos dolgokra, és hát ő tényleg nagyon más! Ez volt a másik dolog, amit folyamatosan emlegetett az írónő Elisabeth-szel kapcsolatban és majdnem az őrületbe kergetett vele. Értjük, ő más. Ahelyett, hogy folyamatosan ezt mondogatta volna, igazán megmutathatta volna az írónő. Az volt az érzésem, hogy kicsit sok volt a leírása a dolgoknak, és kevesebb a rendes bemutatása, főleg Elisabeth-szel kapcsolatban. Minden mellett pedig rengeteg kérdésem maradt főhősnőnkkel kapcsolatban, amik nem lettek megválaszolva a könyv végére sem. Kapunk néhány utalást a múltjával kapcsolatban, de soha nem kapunk tiszta válaszokat, ami eléggé idegesített. Aztán ott van nekünk a szerelmi szál másik fele, Nathaniel. Ha olvastál elég YA könyvet, amiben hangsúlyos a szerelmi szál, akkor igazán olvastad az összeset, és már felismerheted, ki is lesz a szerelmi szál másik fele, így nem hiszem, hogy ez spoiler lenne. Ő is egy másik klisés YA karakter. Egy szarkasztikus srác, akinek sötét múltja van, és nagyon próbál jó fiú lenni. Ne értsetek félre, szeretem az ilyen karakterek, és őt is rögtön megkedveltem (azt hiszem ki lehet jelenteni, hogy meg van a zsánerem). Viszont nem hiszem, hogy bármi újat mutatott volna a karaktere. Csak az, amit már eddig is láttunk más könyvekben. A szerelmi szál eléggé “szerelem első látásra” volt, ami megint csak valami, amit nem igazán szeretek.

A könyv vége igazán nagy csalódás volt számomra. Az az érzésem volt, hogy Rogerson az egyszerűbb utat választotta, amivel az olvasók nagy többsége meg lesz elégedve, ahelyett, hogy egy olyan zárást adott volna a történetnek, amit megérdemelt volna.

Nagyon szerettem volna szeretni ezt a könyvet, de egyszerűen nem tudtam, ami miatt egy kicsit bűntudatom van. Még mindig nem adtam fel Margaret Rogerson könyveit, de ebből a könyvből kiindulva nem biztos, hogy tetszeni fog a másik könyve. Azoknak, akik szeretik a YA romantikus könyveket, és egy olyan olvasmány után vágynak, ami könnyen fogyasztható és nem bánják a sztereotípiákat bátor szívvel ajánlom ezt a könyvet.

Book Depository: keménykötésű | puhakötésű

2 thoughts on “Sorcery of Thorns by Margaret Rogerson review (eng&hun) | spoiler free

Leave a comment